2015. január – A böjt hatása…

csütörtök, január 22nd, 2015

…testi-lelki egészségünkre

„Mivel agyunkat fizikai folyamatokkal is tápláljuk, nem nehéz
felismerni az összefüggést az elfogyasztott étel és szellemi
állapotunk között. Testünket az agy köti össze a lélekkel. Egy
tisztátalan testnek nem lehetnek tiszták a gondolatai sem.”

(Paul C. és Patricia Bagg)

Manapság sok divatos magazin és egészség megőrzéssel foglalkozó kiadvány foglalkozik a böjtölés, a tisztítókúrák és a méregtelenítés élettani hatásaival. Azt hangsúlyozzák, hogy a szervezetnek szüksége van pihenésre, megtisztulásra az egészség megőrzésének érdekében. Viszont kevesen tudják, hogy az időnkénti táplálék bevitel korlátozása, bizonyos ételek kerülése, pozitív hatással van a lelki állapotunkra, szellemi teljesítményünkre is.

A böjt fontosságával már az ókorban is tisztában voltak és fontosnak tartották. Püthagorasz 40 napos böjtöt követelt meg tanítványaitól, mielőtt beavatta őket filozófiai tanításaiba. Úgy tartotta, hogy csak az ilyen hosszú ideig tartó táplálék megvonás képes a tanítványok agyát annyira megtisztítani, hogy alkalmasak legyenek a tudás befogadására.

Platón, Arisztotelész és Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében. Platón ókori filozófus konkrétan ki is mondta:

”A nagyobb fizikai és szellemi teljesítményért böjtölök.”

Spirituális célból, az ókori rómaiak is fontosnak tartották az ételekről és italokról való lemondást. Úgy vélték, közelebb kerülnek isteneikhez a testi-lelki megtisztulásuk által.

A bibliai idők prófétái a böjttől remélték az isteni titkok, misztikumok megfejtésének és felismerésének képességét. Mózes 40 napi böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot a Hóreb hegyen (Sínai hegy). Jézus Krisztus és Keresztelő János is 40 napig böjtöltek a pusztaságban mielőtt megkezdték nyilvános tevékenységüket. Buddha és Mohamed a küldetésük beteljesítésére készültek fel a böjttel.

Az ezt követő évszázadokban a szervezet tehermentesítésének fontosságát a különböző vallási tanítások voltak hívatottak gyakorlattá tenni. A judaizmus követői évente több böjtnapot tartanak, a gyász és a bűnbánat napjain.

A katolikus vallás korábban heti két nap, szerda és péntek, a húsról való lemondást írta elő. A Húsvét előtti negyven napos Nagyböjt első és utolsó előtti napjain a katolikus hívők a mai napig csak háromszor ehetnek mértékkel és nem fogyaszthatnak húst. Ezeket a napokat szigorú böjtnek is nevezik.

A muzulmánok számára a böjt az iszlám öt pillérének egyike. A hinduizmus, a buddhizmus és a taoizmus követői is tartanak rövidebb-hosszabb ideig tartó ételmegvonással járó napokat.

Mindez arra utal, hogy az elődeink is tisztában voltak azzal, hogy a testi, fizikai egészség fenntartása, a lelki béke megtartása és a szellemi teljesítmény fokozása érdekében fontos évente néhány napot a szervezet tehermentesítésének szentelni. Azaz, bizonyos ételek és italok fogyasztásának tartózkodásától a teljes táplálék megvonásáig.

A mai tudomány e gyakorlat fontosságát kutatások eredményeivel is alátámasztja. Tudjuk, hogy a böjtölés szigorú vagy enyhébb formája milyen pozitív hatást gyakorol a fizikai egészségre. Számos betegség helyes táplálkozással megelőzhető, speciális diétával tünetmentessé tehető, esetlegesen meg is gyógyítható.

Viszont azt kevesen tudják, hogy a táplálkozás során lerakódott méreganyagok az agy munkáját is károsan befolyásolják. Ennek hatására romlik a memória, a koncentrációs képesség, jelentkezhet indokolatlan idegesség, feszültség, szorongásos tünetek. Ezeket, sajnos egyre többen túlevéssel és rossz táplálkozási szokásokkal igyekeznek kompenzálni.

Azok az emberek, akik évente néhány napot a böjt különböző formáinak szentelnek, arról számolnak be, hogy szellemi szinten is érezhető és tapasztalható javulást érnek el. A böjt hatására az agy olyan lesz, mint egy szivacs, minden új információt könnyebben szív magába, mivel az agysejtek megszabadulnak ilyenkor a káros anyagoktól.

Általa javulni kezd a memória, a koncentrációs képesség, a logikus gondolkodás. A realitásérzés, az éleslátás pedig megnő, így jobban és gyorsabban átlátjuk a megoldandó problémákat. Megszabadulhatunk az idegességtől, szorongástól, félelmektől. A stressztűrési határ kitolódik. A böjttel járó lemondás erősíti a kitartást, fegyelmet, ami számos más élethelyzetben is hasznos lehet számunkra.

Hogy ezeket a pozitív hatásokat el tudjuk érni, eleinte próbáljunk meg beiktatni hetente egy-két tehermentesítő napot, amikor bizonyos ételek fogyasztásáról lemondunk. Pl. ezeken a napokon kerüljük a húsételeket, a finomított lisztet, a cukrot, tartózkodjunk a különböző italok fogyasztásától.

Kizárólag csak gyümölcsöt és zöldséget vegyünk magunkhoz és csak tiszta vizet igyunk. Ezzel fizikailag és lelkileg egy komolyabb böjtre is felkészíthetjük szervezetünket.

„A böjtölés hozzásegít ahhoz, hogy azzá tedd magad, ami
lenni szeretnél. Képessé válunk önmagunk megvalósítására
és olyan emberek lehetünk, amilyennek lenni szeretnénk”

(Paul Bragg)
Szerző:
Hrabár Mónika
Terapeuta, életviteli tanácsadó,
egyetemi okleveles tréner

 

2013. július – Az önmagunk felé irányuló szeretet fontossága

péntek, július 19th, 2013

E cikk megírására egy véletlen találkozás és beszélgetés ösztönzött. Látogatóban voltam egy baráti házaspárnál, akikkel régen találkoztam. Arra volt dolgom, ezért hirtelen indítatástól vezérelve meglátogattam őket.

Azt gondolom, hogy az életben semmi sem történik véletlenül, mindennek oka van. Nem véletlen, hogy bizonyos emberekkel összehoz a sors, minthogy az sem, hogy úgy érezzük egyes pillanatokban valamit meg kell tennünk. Az utcán nem jobbra kanyarodunk, ahogy terveztük, hanem irányt váltunk és így érünk a célunkhoz. Mintha valami azt súgná, ”most erre van dolgod”.

Ilyesmi történt velem is, jó időben, jó helyre kerültem, mert valakinek segítségre volt szüksége. A segítség szó alatt nem feltétlenül kell nagy dolgokat érteni. Néha egy biztató vállveregetés, egy baráti ölelés, vagy akár az is segítséget nyújthat, ha valakit figyelmesen, empátiával meghallgatunk.

A fent említett házaspár elmesélte, hogy szomorúság költözött a családjukba. Egyetlen fiuk önpusztító életmódot folytat, ami akár tragikus véget is érhet, ha nem hagy fel vele. Megkérdezték, megtenném-e, hogy elbeszélgetek vele. Nem volt időm mérlegelni a választ, csak bólintottam. Arra gondoltam, egy beszélgetés kevés lesz hozzá, hogy változtassak az életén, de szerettem volna megnyugtatni az aggódó szülőket.

Miután megtörtént a kölcsönös bemutatkozás, szemügyre vettem a fiatalembert. Az első benyomás sokszor meghatározó, de ebben az esetben egyben meglepő is volt. Egy kedves arcú, tiszta tekintetű, jóképű fiú állt velem szemben. Udvariasan hellyel kínált és már az első mondattal őszintén megfogalmazta, hogy mi is a problémája. Nem szépítette a helyzetét, nem akart jobbnak mutatkozni, nem védekezett azzal, hogy az, amiben most van, csak egy átmeneti állapot, bátran vállalta a gyengeségét. Mert bátorság kell ahhoz, hogy vállalni tudjuk hibáinkat, emberek vagyunk és nem tökéletesek. Törékeny, érzékeny, sebezhető a lelkünk, amely egy fájdalmas külső inger hatására könnyen összeroppanhat, összetörhet. Ez történt vele is.

A kiváltó okokról nem szeretnék említést tenni, csak arról, ami világossá vált számomra e rövid beszélgetés alkalmával, miszerint fontos megtanulni elfogadni, és szeretni önmagunkat. Ez első hallásra önző kijelentésnek tűnhet, de munkám során sokszor tapasztaltam, hogy azok az emberek, akik nem tudják szeretni magukat, görcsösen vágynak egy másik ember közelségére és szeretetére, de nem csak kapni akarnak, hanem adni is tudnak. Adnak szeretetet, figyelmet, odaadást és nem értik, miért marad el a viszonzás, mikor olyan nagy szükségük lenne rá.

A válasz egyszerű és nem újdonság, nem én találtam ki, ezt már előttem is megfogalmazták nagy gondolkodók – szeretni csak azt lehet, aki önmagát is képes szeretni. Mert aki nem szereti magát, nem tud, minden igyekezete ellenére sem, igazi szeretetet adni. A másik emberben egy tükröt lát, amiben saját szerethető lényét szeretné felfedezni. Visszaigazolást vár, hogy ő jó ember, szép és szerethető, más szemével akar magára pillantani, meg akarja kapni mástól azt, amit nem tud magának megadni. A szeretetet.

Van egy aforizma, mely szerint nehéz sündisznót simogatni, ha még oly kedves állat is. Ezért nehéz olyan embert szeretni, aki maga sem hiszi el, hogy ez lehetséges. Akit, ha visszautasítanak, vagy elhagynak, csak még jobban elhiszi azt, hogy ő nem érdemes rá, ezért maga ellen fordul.

Nem feltétlenül válik káros szokások rabjává, bár ez a gyakori, néha csak elég, ha nem törődik a testi és lelki egészségével. Az eredmény sajnos ugyanaz lesz.

Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy:

„tartson tükröt maga elé, nézzen bele
és ne féljen attól, amit ott lát majd, hiszen
senki sem tökéletes. Nincs hibátlan szépség,
mindenkinél van szebb, okosabb, intelligensebb,
vonzóbb, mégis mindenkit lehet valamiért szeretni.”

Audrey Hepburn, a XX. század egyik leggyönyörűbb színésznője soha nem látta magát szépnek, sok külső hibák szerencsés ötvözeteinek tartotta magát, nem volt önbizalma. Egész életében szorongott, mégis a fél világ a „lábai előtt hevert”.

Ezért tanuljuk meg elfogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk – hibáinkkal, gyengeségeinkkel, hézagosságainkkal együtt, s ha ez megy, akkor előbb vagy utóbb megszeretjük magunkat és akkor az igaz szerelem is ránk talál.

„… magamat szeretni azt jelenti, hogy van bennem
Valaki, akire föl nézek, és akit tisztelek.”
(Müller Péter)
Szerző:
Hrabár Mónika
Terapeuta, életviteli tanácsadó,
egyetemi okleveles tréner

 

Kapcsolódó cikkek:

2013. februárSzeretet, szerelem és az egészséges szexualitás egysége egy jól működő párkapcsolatban.

2013. augusztusLétezik-e orvosság a magányra?

2013. novemberA ‘Boldogság kék madara’ utáni vágy.

2013. decemberSzeretet, megbocsátás, elengedés.

2014. januárMi a különbség a szerelem és a testi vágy között?

2014. februárMinden egy döntéssel kezdődik

2014. márciusMilyen okok vezetnek a hűtlenséghez?

2014. áprilisAz életünkben jelentkező változások.

2013. február – Meditáció, relaxáció …

vasárnap, február 17th, 2013

 … és más stresszoldó technikák
jelentősége a mindennapi életben

” Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal.
Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek?
Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében.”
Buddha

A nyugati civilizációk a teljesítményt tették a legfőbb értékké, miközben a keleti filozófiák inkább a belső értékeket hangsúlyozzák, illetve a passzív szemlélődést, önelemző közelítést ajánlják a személyiségfejlődésre. Ezért keleten a meditációnak több ezer éves hagyománya van, míg nyugaton, bár egyre elterjedtebb, még mindig zűrzavart kelt az értelmezése. Ezt szeretném most némiképp világossá tenni.

A mai rohanó világban a végletekig terheljük magunkat, nem törődve a következményekkel, meg akarunk felelni a legszélsőségesebb elvárásoknak is. A túlzott igénybevételnek azonban nagy ára van: kimerülünk testileg-lelkileg. Nem egyszerűen elfáradunk, hanem előbb-utóbb testünk elkezd tiltakozni, és megbetegszünk. Meg kell tanulnunk lazítani – ez a megoldás. Kiüríteni a tudatunkat, elengedni izmainkból a feszültséget, és ” lebegni” egy gondolatoktól mentes, boldog semmittevésben, pszichológiai értelemben véve egy módosult tudati állapotban.

Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor egy folyton működő tv-t, ahol műsorok, filmek, zenék tömkelege megy, egy kapcsolóval kikapcsoljuk és egyszerűen elkezdjük élvezni a csendet. Az elménk is így működik: gondolatok, emlék- és jövőképek jelennek meg, fantáziáink és vágyaink sokasága. Vagy múltbeli filmeket pörgetünk le, és csak akkor kapcsoljuk ki a “készülékünket”, amikor alszunk. Azonban vannak emberek, akik még ilyenkor sem képesek ezt megtenni. Nem csoda hát, hogy gyakran érezzük magunkat kimerültnek, stresszesnek, ingerlékenynek. A modern európai ember számára a tudat kiürítése nehéz, mert nem tudunk nem gondolni semmire. “A boldogság nem az, amit az elme annak tart. Az igazi boldogság az, amikor nincs elme. “Ezt csak az tudja, aki tapasztalt már hasonlót. A meditáció gyakorlása a legjobb módszer egy ilyen állapot eléréséhez.

A meditáció nem egy misztikus, nehezen elsajátítható technika, amelyet sokan, tévesen a keleti vallásokkal, misztikus, spirituális tevékenységgel kapcsolnak össze. Ez nem így van. A meditáció praktikus és mindenki számára megtanulható módszer. Minden csak gyakorlás kérdése.

A meditáció pozitív hatásai közé tartozik, hogy a rendszeresen meditáló személyek stressztűrő képessége megnő, segít a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, a különféle betegségekből való gyors felgyógyulásban, csökkenti az álmatlanságot, enyhíti a fájdalmat, és a legújabb kutatások szerint lassítja az öregedést.

A meditációs technikák mozgással történő ötvözése – kiváló módszerek a jóga vagy a thai-chi – bizonyítottan jó hatással vannak az egyensúly érzék javulására, az emésztésre, a koncentrációs készség fejlesztésére. Tehát általánosságban elmondható, hogy a meditáció pozitívan befolyásolja fizikai állapotunkat és lelki életünket.

A relaxációról, mint stresszoldó technikáról többen hallottak és ismerik. Jelentése ellazulást, ellazítást jelent. (Középkori francia eredetű szó = elengedni a rabot) A relaxáció egyik leghasznosabb eredménye, hogy segít a testben és lélekben felgyülemlett feszültséget oldani a test izmainak ellazításával. E technika révén befolyásoljuk a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat. Gyorsan és talán a legkönnyebben elsajátítható módszer.

Alkalmanként nem vesz igénybe sok időt. Elvégezhető néhány perc alatt otthon, irodában vagy egy parkoló autóban is. Öt-tíz perc relaxáció megfelel 2-3 órás pihenésnek, de hosszú távon nem pótolja az alvást.

Relaxált állapotban fogékonyabb a tudatalattink, ezért például ilyenkor érdemes használnunk az autoszuggesztiót, más néven az autogén tréninget. Ez a módszer koncentrációval, önmagunkra irányított figyelemmel, meghatározott gondolati sémát követve előidézett ellazult testi és lelki állapot. Eredménye a szervezet áthangolása a teljes nyugalomra.

Mindenkinél más-más technika válik be, de mint sok minden másban, a siker a kitartáson és a rendszerességen alapul. A választott módszer inkább rövidebb ideig tartson, amíg jól esik, és nem okoz nehézséget, de naponta ismételjük. Vannak olyan helyszínek, amelyek segítik a mélyebb ellazulást. Pl.: dombtető, hegyek, patakpart, otthon a teljes csönd és elszigeteltség, vagy egy szakember vezetésével végzett tanfolyam.

A megfelelő módszer(ek) kiválasztásában és ezek elsajátításában szívesen nyújtok segítséget.

“Nem szükséges hinnünk a spiritualitásban vagy
buddhizmusban ahhoz, hogy profitáljunk a meditációból-
elég, ha a gyakorlatunk eredményét megtapasztaljuk.”
Clifford Sharon idegtudós
University of California
Szerző:
Hrabár Mónika
Terapeuta, életviteli tanácsadó,
egyetemi okleveles tréner

 

Kapcsolódó cikkek:

2013. februárPszichoszomatikus jelzések: Avagy a test és a lélek kölcsönhatásai

2013. márciusA munkahelyi stressz negatív hatásai életünkre és egészségünkre.

2013. áprilisBurnout szindróma – a szakmai kiégettség.

2013. júliusJavaslatok a mindennapi kommunikáció könnyítésére.