Hrabár Mónika

” Csak azoktól tanultál, akik csodáltak téged és kedvesek voltak hozzád? Nem tanultál fontos leckét azoktól, akik elutasítanak téged és ellened szövetkeznek? ”
( Walt Whitman )

Önbizalomhiánynak az önmagunkba és a képességeinkbe vetett bizalom hiányát nevezzük. Mikor megszületünk, teljes önbizalommal rendelkezünk. Az önbizalmunk többnyire gyermekkorban kezd sérülni a túlgondoskodás, iskolai kudarcok, szülök és rokonok elvárásai miatt.

Ha sokat halljuk azt, hogy „hülye vagy„, „soha semmi nem lesz belőled„, „nem értesz semmihez„, akkor egy idő után el is hisszük, hogy ez így is van. Az önbizalomhiány felnőttkorban az élet minden területén problémát okoz (párkapcsolat, gyermeknevelés, az emberekhez való viszonyulás, karrier), negatívan befolyásolja a döntéseket, szorongáshoz, társas fóbiához, depresszióhoz vezet.

A szorongó ember a szorongásával eleve rontja a teljesítményét, és az így bekövetkező sikertelenség újabb kudarchoz, önértékelés csökkenéséhez vezet. A boldog, sikeres élethez fontos, hogy az ember meg tanuljon bízni önmagába, elfogadni és szeretni magát, tudatosítani, hogy értékes ember.

„Általában az emberek nem olyannak látnak, amilyennek mi látjuk magunkat.”

Felmerülhet a kérdés: hol kell elkezdeni és hogyan?

Szakember segítségével, elhatározással, kitartással és kemény munkával helyrehozható ez az állapot.